Pamätníky v Hamuliakove /Gútor - Nájdi hrob :
streda 6. novembra 2024
utorok 5. novembra 2024
Dr. ROBERT CZILCHERT 1809-1884 Osobnosti minulosti Gútora - Hamuliakova
Dr. ROBERT CZILCHERT
1809-1884
1884 - 2024, 140.te výročie úmrtia
Ak by sme sa pýtali, kto je v histórii najznámejšia evanjelická osobnosť v Gútore-Hamuliakove, prišli by sme k menu a osobe Dr. Roberta Czilcherta. Šamorínsky evanjelický farár, prvý po Tolerančnom patente(1781), Jonas Samuel Palumbíny(1750-1829) zaznamenáva pri príležitosti krstu, do matriky narodených, že v Mischdorfe(dnes Nové Košariská, ktoré vtedy cirkevne patrili pod Šamorín)sa 14.marca r.1809 narodil Ludwig Robert Czilchert, dieťa Andreasa Czilcherta(1770-1854) a Susane r.Lübeck(1780-1822).
Otec bol v Mischdorfe ev.učiteľom-kantorom, a narodil sa síce v Modre, ale pochádzal z Uhrovca a matka z Pezinka. Rodina sa v zápätí presťahovala do Banskej Bystrice, kde Andreas Czilchert bol senátorom(posledná dcéra Františka sa už v novembri 1810 narodila Bystrici). Toto dieťa, ktoré neskôr poznáme ako Dr.Robert Czilchert, bol známy v celom Uhorsku nie len ako lekár (osobný lekár grófskej rodiny Karolyovcov v Palárikove),ale aj ako veľkostatkár a šľachtiteľ plemenného chovu oviec na svojom majetku v Gútore (Hamuliakove).
Študoval na lýceách v Banskej Bystrici a Miškolci, filozofiu v Banskej Štiavnici, medicínu vo Viedni. Lekársku prax absolvoval v Budapešti. Angažoval sa(aj s funkciami) vo viacerých spolkoch a vedeckých spoločnostiach (aj zahraničných- člen Francúzkej akadémie), venujúcich sa chovateľstvu a hospodárstvu, ako i literárne. Založil hospodársku školu v rakúskom Rechnitzi(1839), kde aj vyučoval liečenie zvierat. Od päťdesiatych rokov 19.st. žil v Gútore na svojom kúpenom veľkostatku, tu postavil poschodový ovčinec a aj kaštieľ(budovy už dnes nestojace).Za manželku mal Henriettu r.Mayr(*1829 - ),bola katolíčka. Jej otec Godofred(Gottfried)Mayr(1800-1867)bol bratislavský hlavný mestský lekár. Sobáš mali v Bratislave 15.6.1846, v Dóme. V Gútore sa im podľa katolíckej matriky,narodili dve dcéry, celkom mali sedem detí. Vo februári 1883 ho zastihuje smutná správa,vo Viedni mu tragicky zomiera jeho 35 ročný prvorodený syn Béla. On, ako 74 ročný ho po roku nasleduje, v zime 4.februára 1884 na svojom majetku v Gútore-Hamuliakove. Rozhodol sa z nám nezistených príčin ukončiť svoj život. Ani noviny Vasárnapi Ujság z 10.februára 1884, oznamujúce túto udalosť, nespomínajú príčinu smrti. Či by sa to dalo spojiť so smrťou syna, je dnes len dohad. Odtiaľto bol po smrti prevezený do Bratislavy, kde ho pochovali 9. februára na evanjelickom cintoríne pri Kozej bráne. Túto udalosť zapisuje do matriky zomrelých v Šamoríne, farár v tom čase a senior Karol Ritter(1831-1905)s poznámkou, že v Bratislave ho pochovával tamojší farár,senior František Trstenský. Jeho hrob s číslom 56 v sektore VI.(popri modlitebni), bol žiaľ v 70.-tych rokoch 20.st. zrušený. Všetky doterajšie dostupné zdroje sa opakujú v nesprávnych údajoch týkajúcich sa miesta a času narodenia i úmrtia. Hodnoverné spisy šamorínskych evanjelických matrík tieto informácie upresňujú.
Jedným zo súrodencov Dr.Roberta Czilcherta bol známy právnik Carl Czilchert(1807-1887),člen Uhorskej národnej štatistickej agentúry,bol publikačne činný v zahraničných i tuzemských periodikách v téme ekonomiky. Je tiež pochovaný na rovnakom cintoríne, no jeho hrob už tiež nejestvuje. Sestra Ludovika bola vydatá sa Samuela Ferjenčíka, ev.farára v Jelšave.Ona tu dochovala aj ich otca Andreasa Czilcherta,ktorý u nich zomrel v r.1854 a je tu aj pochovaný.
Ján Hevera
CZILCHERTOV kaštieľ v Gútore
CZILCHERTOV kaštieľ v Gútore
CZILCHERTOV ovčinec v Gútore
náhrobok otca, Andreasa Czilcherta z r.1854 v Jelšave
zdroj: https://hamuliakovskyevanjelik.blogspot.com/2016/02/robert-czilchert-z-hamuliakova.html
ISTVÁN SZMRTNIK 1801-1858 Osobnosti minulosti Gútora - Hamuliakova
ISTVÁN SZMRTNIK
1801-1858
Župný tabulárny sudca
S rodinou Istvána Szmrtnika sú prepojené ďalšie významné Uhorské rody ako napr.Kesmarki, Boronkai, Kruplanits, Kochanovsky, Rudnay a pod. Otec Imre(1755-1838)mal post tabulárneho sudcu viacerých žúp, matka Maria Rozalia Barbara Kesmarki(1762-1843)bola dcérou Georga Kesmarkiho, sudcu horného Žitného ostrova.Zobrali sa v Gútore 24.mája 1786. V čase narodenia Istvána (3.12.1801) žila rodina Imreho Szmrtnika v Smoleniciach, kde sa mu narodila väčšina potomstva. Obaja rodičia dožili v Berhide. István Szmrtnik sa stal po štúdiách tabulárnym sudcom prešporskej župy a právnikom ostrihomskej župy. V Gútore bol veľkostatkárom. Tu sa 3.2.1827 oženil s rodáčkou z Nového Mesta nad Váhom, Annou Kruplanits(1804-1873), dcérou Karla Michaela Kruplanitsa(1765-1836)....a Barbary Rudnay(1773-1837), ktorá bola sestrou známeho arcibiskupa a kardinála Alexandra Rudnaya(1760-1831 ), pôsobiaceho v Ostrihome,súčastníka napr. Antona Bernoláka. V rokoch 1827 až 1844 sa Istvánovi a Anne Szmrtnikovcom v Gútore narodilo nasledovné potomstvo: Lajos Adalbert Jozsef(1827-1902),Ľudmila(1829- ),Ferenc(1830-1903) ,Terézia Brigita(1831-1902), István(1832-1833) ,Jozef(1834-1905),Albert Gyorgy Béla(1837-1902), Sándor Krištof (1844- ). Zaujímavosťou je, že väčšine detí bol krstným otcom kanonik, arcibiskup, mecén Adalbert Vojtech Bartakovits (1792-1873),ďalším zas kanonik Michal Kemp(1792-1865).Čo dosvädčuje vysoké spoločenské kontakty.
vysokí cirkevní hodnostári
Bartakovits(vľavo)a Rudnay
ďalej sa spracováva ...
pondelok 21. októbra 2024
Földes Boldizsár 1793-1864 Osobnosti minulosti Gútora - Hamuliakova
Gútori
Földes Boldizsár
1793 - 1864
22.októbra 2024
160.výročie úmrtia 1864-2024
Prokurátor bratislavskej župy
Földesovci boli v Gútore stará šľachtická, zemanská rodina od 16.storočia, s vlastníckymi právami,rôznymi spoločenskými postaveniami aj vrámci krajiny. Vlastnili predikát de Guthori. Rod sa rozdelil časom na viacero vetví.Jedna vetva sa v 18.storočí dostáva na nový majetok, do Čukárskej Paky. Celým menom Boldizsár Imre-Baltazár je asi deviatou generáciou gútorskej dynastie.Narodil sa 5.novembra 1793 v Čukárskej Pake ako šiesty z trinástich detí.Jeho rodičia János Földes (1761-1826)a Barbara Horváth(1762-1815)sa zobrali v Čukárskej Pake 11. januára 1779. Starí rodičia po otcovi, János Földes(1725-1790)a Katalin Szadeczky (1721-1780)boli ešte z Gútoru, kde mali aj 24.januára 1749 sobáš.Szadeczky boli tiež gútorská šlachtická rodina.
Boldizsár si v Zlatých Klasoch 13.októbra 1832 berie za manželku Juliannu Gáál(1798-1859) tamojšiu rodáčku, dcéru Jozsefa Gáála a Barbary Sidó. Svokra Barbara rodená Sidó,narodená v Mliečne, bola z ďalšej zemanskej rodiny prepojenej s Gútorom a Mliečnom. Vieme o troch deťoch Boldizsára a Julianny:Mária Jozefa*1834, Gyorgy*1836, Franciszka*1837. V tomto období 30.tych a 40.tych rokov Boldizsár Földes zastával funkciu prokurátora, župana a potom podžupana bratislavskej župy.
Koncom 50.tych rokov už žije s rodinou v Gútore.
Dcéra Mária bola vydatá za Sándora Bakay a potom po ovdovení za Istvána Nedeczky. Syn Gyorgy mal za manželku Etelku Elek, z Gyöngyöspata v Hevešskej župe,kde aj žili. Jej otec István Elek bol prísažným Heveskej župy.Najmladšia dcéra Františka sa v januári r.1859 vydala za Bélu Bitteru z Vojtechoviec,s predikátom Hideghéti, vyslúžilého generálporučíka revolúcie 1848/49 a žili v Gútore.
V roku 1859 sa však akoby v rodine pustila lavína pohrebov. V decembri zomiera Boldizsárova manželka Julianna. Vo februári 1861 aj jej matka Barbara Gaal a v máji svat Boldizsára, András Bittera, otec zaťa Bélu. Obaja žili v starobe v opatere detí v Gútore. Nie za dlho 22. októbra 1864 zomiera aj Boldizsár, pred svojimi 71. narodeninami. Celá Földesovsko - Bitterovská família odpočíva spolu na gútorskom cintoríne pri dnešnom Dome smútku.Ich hroby patria k najstarším zachovaným na cintoríne a k historickým pamiatkam obce.
Ján Hevera
A Földes család egy birtokjoggal rendelkező régi nemesi család volt Gútoron a 16. századtól, akiknek az országon belül is változatos társadalmi státuszuk volt. Ők birtokolták a de Guthori predikátumot. A család idővel több ágra szakadt, az egyik ág a 18. században új birtokot szerzett Csukárpakán. Teljes névvel Boldizsár Imre-Baltazár 1793. november 5-én született Csukárpakán, aki Gútor-dinasztia kilencedik generációjának képviselője. Szülei Földes János (1761-1826) és Horváth Borbála (1762-1815), 1779. január 11-én kötöttek házasságot Csukárpakán. Apai nagyszülei, Földes János (1725-1790) és Szadeczky Katalin (1721-1780) még Gútorból származtak, és ott is házasodtak össze 1749. január 24-én. Szadeczkyék is gútori nemesi család voltak.
Boldizsár 1832. október 13-án feleségül vette a nagymagari születésű Gáál Juliannát (1798-1859), Gáál József és Sidó Borbála lányát. Anyósa, szül. Sidó Borbála Tejfalun született, egy másik, Gútorhoz és Tejfaluhoz kötődő nemesi családból származott. Boldizsár és Julianna három gyermekéről tudunk: Mária Jozefa*1834, György*1836, Franciska*1837. Földes Boldizsár az 1830-as és 1840-es években Pozsony vármegye ügyészi, prefektusi, majd szolgabíró posztját töltötte be.
Az 1850-es évek végén már Gútoron él családjával.
Leánya Mária Jozefa, Bakay Sándorhoz, majd özvegysége után Nedeczky Istvánhoz ment feleségül. Fia György a Heves megyei Gyöngyöspatáról származó Elek Etelkát vette feleségül, s majd ott is éltek. Etelka édesapja, Elek István Heves megye esküdt tisztje volt. 1859 januárjában Boldizsár legfiatalabb lánya, Franciska férjhez ment a bélvattai Bittera Bélához, az 1848/49-es forradalom nyugalmazott altábornagyához, aki a Hideghéti predikátumot viselte, s akivel Gútoron éltek.
1859-ben azonban úgy tűnt, hogy a temetések lavinája indult meg a családban. Boldizsár felesége, Julianna decemberben meghal. 1861 februárjában édesanyja Gaal Borbála, májusban pedig Boldizsár násza, Bittera András, Béla apja. Mindketten Gútoron élték le idős korukat, gyermekeik gondozásában. Nem sokkal később, 1864. október 22-én Boldizsár is meghal, 71. születésnapja előtt. Az egész Földes - Bittera család együtt nyugszik a mai halottas ház mellett a gútori temetőben. Sírjaik a temető legrégebbi sírjai és a község történelmi emlékei közé tartoznak.
Ján Hevera
BITTERA BÉLA 1825-1894 Osobnosti minulosti Gútora - Hamuliakova
BÉLA BITTERA
1825-1894
k 200-tému výročiu narodenia
Pochádzal zo zemanského rodu Bitterovcov, ktorí žili v Zlatých Klasoch a okolí s vlastníckymi právami Studeného-Hideghétu, z čoho aj predikát de Hideghéth/Hideghéthi.
Béla Adalbert sa narodil 19.apríla 1825 v obci Vojtechovce-Bélvatta odkiaľ pochádzala jeho matka Katalin r.Dömös(1790-1858). Otec András Bittera (1781-1861) bol rodák zo Zlatých Klasov.Rodičia sa vo Vojtechovciach zosobášili 6.mája 1806. Matka zomrela v rodisku a otec v Gútore. Béla mal pokiaľ vieme šesť súrodencov.
V novembri r.1852 sa v Gútore koná jeho prvý sobáš s Erzsébet Gáál(1803-1858),dcérou Jozsefa Gáála a Barbary r. Sidó. Keď sa pozrieme na vekový rozdiel medzi zosobášenými, môžeme sa len domnievať, že sňatok mohol byť z majetkových dôvodov. Táto prvá manželka zomiera v Tonkovciach 26.júna 1858.
Za druhú manželku si Béla berie vlastne neter prvej manželky Erzsébet, dcéru jej sestry Julianny.
Franciska Xaveria Barbara, ako sa celým menom volala, sa narodila rodičom Boldizsárovi Földesovi (1793-1864) a Julianne r. Gáál (1798-1859), 4.decembra 1837 v Čukárskej Pake.
Sobáš bol v Čukárskej Pake 23.januára 1859. Táto čukárskopakanská vetva zemanského šľachtického rodu Földes s predikátom Gutori, žila od 16.storočia v Gútore s vlastníckymi právami.Neskôr sa časť rodu usadila na novom majetku v Čukárskej Pake. Rodičia Francisky, Boldizsár a Julianna a stará matka Barbara Gáál r.Sidó(1775-1861)sú pochovaní v Gútore.Ich hroby patria k najstarším zachovaným hrobom na hamuliakovskom cintoríne a rátajú sa k historickým pamiatkam obce.
Bélovi a Franciske sa narodilo osem detí, väčšina v Gútore v ich Földesovsko-Bitterovsej kúrii.(András Edmund*1859,Károly*1860,Gyula Lajos*1862, Erzsébet Amália*1865,Lajos Béla*1868, Gyorgy*1871,Béla Mihály*1873,László Péter Pál*1877)Tri z detí sú pochované na hamuliakovskom cintoríne. Syn András bol okresným notárom,Béla Mihály bol riaditeľom školy v Nagykanisza,dcéra Erzsébet, vydatá za Fridricha Rozinského,ktorý bol správcom ritierského majetku Wiener- Welten v Erzsébet major/Alžbetin dvor.
Béla Bittera sa angažoval na viacerých fórach. Bol pisárom v Čeklísi/Bernolákovo. Už ako 23 ročný mládenec bol zapojený do revolúcie 1848/49 s hodnosťou postupne až generálporučík. Bol činný v obecnom zastupiteľstve.
Noviny Vasárnapi ujság uvádzajú pri jeho smrti v r. 1894 , že zomrel statkár, bývalý sirotský poručník Bratislavskej župy, 1848-49 Nadporučík národnej gardy.
Zomrel 29. januára 1894 v Gútore, kde je aj pochovaný.
Ján Hevera
BITTERA BÉLA
1825-1894
Bittera nemesi családból származott, akik Nagymagyarban és környékén éltek Hideghét birtokjogával, innen a de Hideghéth/Hideghéthi predikátumuk.
Adalbert Béla 1825. április 19-én született Bélvattán-Vojtechovce községben, ahonnan édesanyja, Dömös Katalin (1790-1858) származott. Bittera András atya (1781-1861) Nagymagyari származású volt. A szülők 1806. május 6-án házasodtak össze Bélvattán. Az anya Bélvattán, az apa pedig Gútoron halt meg. Bélának tudomásunk szerint hat testvére volt.
1852 novemberében Gútoron kötötte első házasságát Gáál Erzsébettel (1803-1858), Gáál József és Barbara sz. Sidó lányával. A házasok közötti korkülönbséget tekintve csak azt feltételezhetjük, hogy a házasságkötés anyagi okokból történhetett. Ez az első felesége 1858. június 26-án hal meg Tonkházán-Tonkovce.
Béla második feleségét tulajdonképpen első feleségének Erzsébetnek unokahúgát, Julianna nővére lányát veszi el, Franciskát.
Franciska Xaveria Barbara teljes nevén, Földes Boldizsár(1793-1864) és Julianna sz. Gáál(1798-1859)lánya, 1837. december 4. Csukárpakán született.
A házasságkötés Csukárpakán 1859. január 23-án történt. A 16. századtól birtokjoggal Gútorban élt a Földes nemesi családnak ez a csukárpakai ága. Később a család egy része új birtokon telepedett le Csukárpakán. Franciska szülei, Boldizsár és Julianna, valamint Gáál Józsefné sz.Sidó Barbara (1775-1861) nagymamája Gútorban nyugszik.
Bélának és Franciskának nyolc gyermeke született, többségük Gútorban a Földes-Bittera kúrijájában (András Edmund*1859,Károly*1860,Gyula Lajos*1862, Erzsébet Amália*1865,Lajos Béla*1868, Gyorgy*1871,Béla Mihály*1873,László Péter Pál*1877)A gyerekek közül három a Gútori temetőben nyugszik. András fia körjegyző, Mihály Béla a nagykanizsai iskola igazgatója, lánya Erzsébet, férje Rozinski Frigyes, aki az Erzsébet major/Alžbetin dvor lovagi birtok adminisztrátora volt a Wiener-Welten birtokán.
Bittera Béla több fórumon is részt vett. Legkorábban müködik Cseklíszben/Bernolákovo. Már 23 éves fiatalemberként altábornagyi rangban részt vett az 1848/49-es forradalomban. Aktív volt a gútori önkormányzati képviselő-testületben.
A Vasárnapi ujság című lap említi halálát 1894-ben, hogy a földesúr meghalt, Pozsony vármegye volt árva gyámja, 1848-49 nemzetőr főhadnagy.
1894. január 29-én halt meg Gútoron, itt van eltemetve.
Ján Hevera
Prihlásiť na odber:
Komentáre (Atom)