pondelok 21. októbra 2024

Földes Boldizsár 1793-1864 Osobnosti minulosti Gútora - Hamuliakova

 

                                          Gútori

                            Földes   Boldizsár

                         1793 - 1864

                                                                   podpis




                       22.októbra 2024

           160.výročie úmrtia 1864-2024



                           Prokurátor bratislavskej župy




Földesovci boli v Gútore stará šľachtická, zemanská rodina od 16.storočia, s vlastníckymi právami,rôznymi spoločenskými postaveniami aj vrámci krajiny. Vlastnili predikát de Guthori. Rod sa rozdelil časom na viacero vetví.Jedna vetva sa v 18.storočí dostáva na nový majetok, do Čukárskej Paky. Celým menom Boldizsár Imre-Baltazár je asi deviatou generáciou gútorskej dynastie.Narodil sa 5.novembra 1793 v Čukárskej Pake ako šiesty z trinástich detí.Jeho rodičia János Földes (1761-1826)a Barbara Horváth(1762-1815)sa zobrali v Čukárskej Pake 11. januára 1779. Starí rodičia po otcovi, János Földes(1725-1790)a Katalin Szadeczky (1721-1780)boli ešte z Gútoru, kde mali aj 24.januára 1749 sobáš.Szadeczky boli tiež gútorská šlachtická rodina.

Boldizsár si v Zlatých Klasoch 13.októbra 1832 berie za manželku Juliannu Gáál(1798-1859) tamojšiu rodáčku, dcéru Jozsefa Gáála a Barbary Sidó. Svokra Barbara rodená Sidó,narodená v Mliečne, bola z ďalšej zemanskej rodiny prepojenej s Gútorom a Mliečnom. Vieme o troch deťoch Boldizsára a Julianny:Mária Jozefa*1834, Gyorgy*1836, Franciszka*1837. V tomto období 30.tych a 40.tych rokov Boldizsár Földes zastával funkciu prokurátora, župana a potom podžupana bratislavskej župy.

Koncom 50.tych rokov už žije s rodinou v Gútore.

Dcéra Mária bola vydatá za Sándora Bakay  a potom po ovdovení za Istvána Nedeczky. Syn Gyorgy mal za manželku Etelku Elek, z Gyöngyöspata v Hevešskej župe,kde aj žili. Jej otec István Elek bol prísažným Heveskej župy.Najmladšia dcéra Františka sa v januári r.1859 vydala za Bélu Bitteru z Vojtechoviec,s predikátom Hideghéti, vyslúžilého generálporučíka revolúcie 1848/49 a žili v Gútore.

V roku 1859 sa však akoby v rodine pustila lavína pohrebov. V decembri zomiera Boldizsárova manželka Julianna. Vo februári 1861 aj jej matka Barbara Gaal a v máji svat Boldizsára, András Bittera, otec zaťa Bélu. Obaja žili v starobe v opatere detí v Gútore. Nie za dlho 22. októbra 1864 zomiera aj Boldizsár, pred svojimi 71. narodeninami. Celá Földesovsko - Bitterovská família odpočíva spolu na gútorskom cintoríne pri dnešnom Dome smútku.Ich hroby patria k najstarším zachovaným na cintoríne a k historickým pamiatkam obce.



                                                                                                                      Ján Hevera









                          hrob manželky/felesége sírja



A Földes család egy birtokjoggal rendelkező régi nemesi család volt Gútoron a 16. századtól, akiknek az országon belül is változatos társadalmi státuszuk volt. Ők birtokolták a de Guthori predikátumot. A család idővel több ágra szakadt, az egyik ág a 18. században új birtokot szerzett Csukárpakán. Teljes névvel Boldizsár Imre-Baltazár 1793. november 5-én született Csukárpakán, aki Gútor-dinasztia kilencedik generációjának képviselője. Szülei Földes János (1761-1826) és Horváth Borbála (1762-1815), 1779. január 11-én kötöttek házasságot Csukárpakán. Apai nagyszülei, Földes János (1725-1790) és Szadeczky Katalin (1721-1780) még Gútorból származtak, és ott is házasodtak össze 1749. január 24-én. Szadeczkyék is gútori nemesi család voltak.


Boldizsár 1832. október 13-án feleségül vette a nagymagari születésű Gáál Juliannát (1798-1859), Gáál József és Sidó Borbála lányát. Anyósa, szül. Sidó Borbála Tejfalun született, egy másik, Gútorhoz és Tejfaluhoz kötődő nemesi családból származott. Boldizsár és Julianna három gyermekéről tudunk: Mária Jozefa*1834, György*1836, Franciska*1837. Földes Boldizsár az 1830-as és 1840-es években Pozsony vármegye ügyészi, prefektusi, majd szolgabíró posztját töltötte be.


Az 1850-es évek végén már Gútoron él családjával.


Leánya Mária Jozefa, Bakay Sándorhoz, majd özvegysége után Nedeczky Istvánhoz ment feleségül. Fia György a Heves megyei Gyöngyöspatáról származó Elek Etelkát vette feleségül, s majd ott is éltek. Etelka édesapja, Elek István Heves megye esküdt tisztje volt. 1859 januárjában Boldizsár legfiatalabb lánya, Franciska férjhez ment a bélvattai Bittera Bélához, az 1848/49-es forradalom nyugalmazott altábornagyához, aki a Hideghéti predikátumot viselte, s akivel Gútoron éltek.


1859-ben azonban úgy tűnt, hogy a temetések lavinája indult meg a családban. Boldizsár felesége, Julianna decemberben meghal. 1861 februárjában édesanyja Gaal Borbála, májusban pedig Boldizsár násza, Bittera András, Béla apja. Mindketten Gútoron élték le idős korukat, gyermekeik gondozásában. Nem sokkal később, 1864. október 22-én Boldizsár is meghal, 71. születésnapja előtt. Az egész Földes - Bittera család együtt nyugszik a mai halottas ház mellett a gútori temetőben. Sírjaik a temető legrégebbi sírjai és a község történelmi emlékei közé tartoznak.


                                                                                 Ján Hevera


BITTERA BÉLA 1825-1894 Osobnosti minulosti Gútora - Hamuliakova

                   

                 


                       
BÉLA   BITTERA   

  

                               1825-1894


           k 200-tému výročiu narodenia



Pochádzal zo zemanského rodu Bitterovcov, ktorí žili v Zlatých Klasoch a okolí s vlastníckymi právami Studeného-Hideghétu, z čoho aj predikát  de Hideghéth/Hideghéthi.

Béla Adalbert sa narodil 19.apríla 1825 v obci Vojtechovce-Bélvatta odkiaľ pochádzala jeho matka Katalin r.Dömös(1790-1858). Otec András Bittera (1781-1861) bol rodák zo Zlatých Klasov.Rodičia sa vo Vojtechovciach zosobášili 6.mája 1806. Matka zomrela v rodisku a otec v Gútore. Béla mal pokiaľ vieme šesť súrodencov.

V novembri r.1852 sa v Gútore koná jeho prvý sobáš s Erzsébet Gáál(1803-1858),dcérou Jozsefa Gáála a Barbary r. Sidó. Keď sa pozrieme na vekový rozdiel medzi zosobášenými, môžeme sa len domnievať, že sňatok mohol byť z majetkových dôvodov. Táto prvá manželka zomiera v Tonkovciach 26.júna 1858.

Za druhú manželku si Béla berie vlastne neter prvej manželky Erzsébet, dcéru jej sestry Julianny.

Franciska Xaveria Barbara, ako sa celým menom volala, sa narodila rodičom Boldizsárovi Földesovi (1793-1864) a Julianne r. Gáál (1798-1859), 4.decembra 1837 v Čukárskej Pake.

Sobáš bol v Čukárskej Pake 23.januára 1859. Táto čukárskopakanská vetva zemanského šľachtického rodu Földes s predikátom Gutori, žila od 16.storočia v Gútore s vlastníckymi právami.Neskôr sa časť rodu usadila na novom majetku v Čukárskej Pake. Rodičia Francisky, Boldizsár a Julianna a stará matka Barbara Gáál r.Sidó(1775-1861)sú pochovaní v Gútore.Ich hroby patria k najstarším zachovaným hrobom na hamuliakovskom cintoríne a rátajú sa k historickým pamiatkam obce.

Bélovi a Franciske sa narodilo osem detí, väčšina v Gútore v ich Földesovsko-Bitterovsej kúrii.(András Edmund*1859,Károly*1860,Gyula Lajos*1862, Erzsébet Amália*1865,Lajos Béla*1868, Gyorgy*1871,Béla Mihály*1873,László Péter Pál*1877)Tri z detí sú pochované na hamuliakovskom cintoríne. Syn András bol okresným notárom,Béla Mihály bol riaditeľom školy v Nagykanisza,dcéra Erzsébet, vydatá za Fridricha Rozinského,ktorý bol správcom ritierského majetku Wiener- Welten v Erzsébet major/Alžbetin dvor.

Béla Bittera sa angažoval na viacerých fórach. Bol pisárom v Čeklísi/Bernolákovo. Už ako 23 ročný mládenec bol zapojený do revolúcie 1848/49 s hodnosťou postupne až generálporučík. Bol činný v obecnom zastupiteľstve.

Noviny Vasárnapi ujság uvádzajú pri jeho smrti v r. 1894 , že zomrel statkár, bývalý sirotský poručník Bratislavskej župy, 1848-49 Nadporučík národnej gardy.

Zomrel 29. januára 1894 v Gútore, kde je aj pochovaný.

                                                                                                               

                                                                                                          Ján Hevera
















 BITTERA   BÉLA

                                 1825-1894

Bittera nemesi családból származott, akik Nagymagyarban és környékén éltek Hideghét birtokjogával, innen a de Hideghéth/Hideghéthi predikátumuk.

Adalbert Béla 1825. április 19-én született Bélvattán-Vojtechovce községben, ahonnan édesanyja, Dömös Katalin (1790-1858) származott. Bittera András atya (1781-1861) Nagymagyari származású volt. A szülők 1806. május 6-án házasodtak össze Bélvattán. Az anya Bélvattán, az apa pedig Gútoron halt meg. Bélának tudomásunk szerint hat testvére volt.

1852 novemberében Gútoron kötötte első házasságát Gáál Erzsébettel (1803-1858), Gáál József és Barbara sz. Sidó lányával. A házasok közötti korkülönbséget tekintve csak azt feltételezhetjük, hogy a házasságkötés anyagi okokból történhetett. Ez az első felesége 1858. június 26-án hal meg Tonkházán-Tonkovce.

Béla második feleségét tulajdonképpen első feleségének Erzsébetnek unokahúgát, Julianna nővére lányát veszi el, Franciskát.

Franciska Xaveria Barbara teljes nevén, Földes Boldizsár(1793-1864) és Julianna sz. Gáál(1798-1859)lánya, 1837. december 4. Csukárpakán született.

A házasságkötés Csukárpakán 1859. január 23-án történt. A 16. századtól birtokjoggal Gútorban élt a Földes  nemesi családnak ez a csukárpakai ága. Később a család egy része új birtokon telepedett le Csukárpakán. Franciska szülei, Boldizsár és Julianna, valamint Gáál Józsefné sz.Sidó Barbara (1775-1861) nagymamája Gútorban nyugszik.

Bélának és Franciskának nyolc gyermeke született, többségük Gútorban a Földes-Bittera kúrijájában (András Edmund*1859,Károly*1860,Gyula Lajos*1862, Erzsébet Amália*1865,Lajos Béla*1868, Gyorgy*1871,Béla Mihály*1873,László Péter Pál*1877)A gyerekek közül három a Gútori temetőben nyugszik. András fia körjegyző, Mihály Béla a nagykanizsai iskola igazgatója, lánya Erzsébet, férje Rozinski Frigyes, aki az Erzsébet major/Alžbetin dvor lovagi birtok adminisztrátora volt a Wiener-Welten birtokán.

Bittera Béla több fórumon is részt vett. Legkorábban  müködik Cseklíszben/Bernolákovo. Már 23 éves fiatalemberként altábornagyi rangban részt vett az 1848/49-es forradalomban. Aktív volt a gútori önkormányzati képviselő-testületben.

A Vasárnapi ujság című lap említi halálát 1894-ben, hogy a földesúr meghalt, Pozsony vármegye volt árva gyámja, 1848-49 nemzetőr főhadnagy.

1894. január 29-én halt meg Gútoron, itt van eltemetve.


                                                                                                                              Ján Hevera